2016. február 7., vasárnap

Amikor az írót faggatják

Kedves Olvasóim!

A Könyvmarketing Facebook csoportban ismerkedünk egymással és egymás megjelent műveivel. Kérdéseket teszünk fel egy-egy csoporttagnak, melynek megválaszolásával segítünk egymásnak eligazodni a könyvírás és kiadás rejtelmeiben. Ezen írásban a hozzám intézet kérdésekre adok választ.

Magamról beszélni mindig is nehezen ment, mert aki ismer, annak már nem kell bemutatkoznom, aki még nem ismer az pedig úgyis a saját benyomásai szerint fog értékelni, hozzám viszonyulni. Egyébként teljesen hétköznapi életet élek: család (közepes), gyerekek (kettő), munka (sok), tanulás (májusban vizsga) és a hobbim az írás.

Teljesen véletlenül kezdtem el írni. 5 évvel ezelőtt jelentkeztem egy irodalmi pályázatra az első rövid történetemmel, amelynek nem lett végeredménye, mert befuccsolt. Viszont többeknek nagyon tetszett, amit írtam, ezért blog formájában megosztottam velük. Ezután egy szigeten jártam, majd többször is álmodtam vele, melyet meg kellett, hogy örökítsek. Ebből a történetből írtam egy regényt, amit csak pár barátom olvasott és itt őrzöm a gépemen. Még bőven alakíthatnám a Krisztől tanultak alapján, aminek még nem jött el az ideje a májusi vizsgáim miatt. Úgyhogy Krisz még sehol sem vagyok a regényemmel.

Könyvkiadással kapcsolatban nem tudok tippeket adni nektek, hacsak azt nem, hogy, - de ezt mindenkinek ajánlom, aki írni szeretne - hogy jelentkezzetek pályázatokra, minél többre! Én is ezt tettem: Krisz karácsonyi pályázatára jelentkeztem, és mint tudjátok bekerültem a Könyvbe zárt karácsonyok című novellás kötetbe.

 :

A minnesotai postás címmel adtam be a pályázatot, amelyet kedvenc filmemről és évszakomról mintáztam. A Miért éppen Minnesota című film varázsolt el. Az emberek közvetlensége, életmódjuk, a vidék ahol élnek. A tél pedig a pályázat miatt is pont kapóra jött. Mivel még nem jártam Minnesotában, sőt Amerikában sem ezért kutatómunkát, információgyűjtést folytattam az írás megkezdése előtt. Ezek az órák mindig nagyon élvezetesek számomra, amikor megismerem, sőt beleélem magam a helyszínbe. Ilyenkor érzem az illatokat, hallom a megszólaló embereket és a természetet. Amikor a provence-i pékségről írtam akkor is a képzelőerőmre és kitartó kutatómunkára volt szükségem. Na és persze egy ismerősre, aki már járt ott, ez sokat segít, mert élethű, pontosabb információkat, tapasztalatokat ad át, amit felhasználhatunk a készülő írásunkhoz.

És miért pont ezek a helyek? Számomra ezek romantikusak. Tudom mindenkinek más és mást jelent a romantikus kifejezés. Én egy-egy illatot is valamikor romantikusnak találok. Ezek a helyek pedig számomra mindig a romantikát fogják jelenteni. Vannak még ilyen vidékek a világon, de ezekről majd inkább novellákat írok és megtudjátok melyek ezek.

Inkább a rövid terjedelmű novellák a kedvenceim, ezekben könnyebben tudom kifejezni magam. Regényben még nincs igazán tapasztalatom, talán azért is halogatom a befejezését az egyéb teendőim között.

Amint feljebb is írtam, mindenkinek ajánlom a pályázatokon való részvételt. Ezzel sokat lendíthetsz magadon előre. A helyi könyvtárban ahova járok nem csak kutató munkára, hanem inspirációgyűjtéshez sokan ismernek. Amikor eldicsekedtem a megjelenő novellámmal máris működésbe lépett a könyvtárosom és karácsony közeledtével felajánlotta, hogy tartsunk egy író-olvasó találkozót. A szervezésben mindketten részt vettünk, részletesen átbeszéltük a kérdéseket, a terem berendezést és a technikai eszközök használatát. Szórólapot és plakátot készítettünk, amit ő az olvasóinak osztogatott és pedig az interneten osztottam meg. Nagyon izgultam, de aztán pár perc múlva feloldódva beszélgettem a közönséggel. Csak ajánlani tudom, hogy keresetek fel könyvtárakat, művelődési házakat ahol lehetőségetek lenne író-olvasó találkozót szervezni, ha helyiek vagytok, mint én is talán még fizetnetek sem kell a helyiségért. Ha még nem jelent meg írásod, de szeretnél egy író-olvasó találkozón részt venni, hogy mégis milyen érzés, akkor keress a neten, a Facebookon, a lakóhelyeden, biztosan találsz ilyen eseményt.


Remélem kicsit közelebb kerültem hozzátok a novelláimmal és ezen írásom alapján.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése